Hogy milyen nekem most? Mint tavaly... Vagy azelőtt... Vagy még azelőtt...
Otthon ülök és semmit se csinállok, mennek az órák, a percek... Sorra indítom el az Amerikai Horror Sztory első évadát, és szenvedem végig az összeset, pedig már fejből fújom az összeset. Összetörve tehetetlenül szenvedek az ágyamon és gondolkodok magamon. Vajon mit csináltam rosszul? Pontosan ugyan úgy érzem magam mint egy évvel ezelőtt... Mikor először csókoltuk meg egymást, ott a sátorban egy születésnapon.
Magához húzott és csak csókolt, szenvedélyesen, nem is törődtünk a mellettünk fekvő születésnapossal, csak a pillanatnak éltünk... És utánna? Elutasított, mert nem érzett irántam semmit. Most ugyan az történik... Haza kellett jönnöm tőlük, hogy pihenje ki magát nélkülem, azt mondta, hogy szeret, de össze van zavarodva... Most megint arra várok, hogy döntsön... Ő? Énvelem mi lesz? Ha elhagy... Ott kell hagynom az elég fasza melómat, mivel Várkonyon dolgozok és tőlük járok melóba. Elveszteném mindenem, nem lennének barátaim, otthon ülnék és hagynám, hadd csicskáztassanak a szüleim és a tesóim.
Csak sorozatot néznék és elvesznék, elúsznának a percek, napok és hetek... Egyedül maradnék mikor az otthoniak nyaralni mennek... Mivel rendszerint én a szerelmemmel szerettem volna menni, de ő lemondta, és a muteromék már nem tudnak újabb helyet foglalni... Szopás... Mi lessz ezután? Sorozatozás? Amerikai Horror Story?
-Ha már itt tartunk, a teljes tájékoztatást el kell mondanom, hogy mi történt velük.
-Jesszusom, nem itt a házban haltak meg, ugye?
-De igen, mindketten. Gyilkos-öngyilkosság. Nekik is én adtam el a házat. Olyan aranyos pár voltak, nem gondoltam volna.
-Akkor gondolom ezért árulják a házat az értéke feléért.
-Hol történt?
-A pincében.
-Megvesszük...
1.évad 1rész... kb. a 10perc körül...
Enni nem bírok, az alvás is csak nyugtatókkal megy... Hiányzik a szerelmem, beledöglök a hiányába, nem ír, nem keres.
Megváltoztunk. Épp egy régi képet nézek magamról, ami akkor készült mikor még a rózsaszín felhő körülöttünk lebegett. Illetve... Körülöttem még lebeg... Számomra ő a tökéletes...
Szerelmem, kérlek, ha olvasod... mondj már valamit. Bocsánat... Nagyon szeretlek.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése